Hírek

Szikkadó figyelem – Párolgó pénzek

Tavaly igen látványos, de legalább annyira megkérdőjelezhető fejlesztést hajtottak végre Surányban. Költségeit – több mint 160 millió forintot – pályázati és önkormányzati költségvetésből finanszírozták.

Ezek a párologtató árkok a Gödszigeti, Harmat, Nárcisz, Tulipán utcákban épültek.

A beruházás és kivitelezés több okból is heves érzelmeket váltottak ki az itt élők körében. Köszönhetően ez többek közt a házak elől kiirtott növényeknek és az igénytelen kivitelezésnek.

De akkor miért is volt  ezekre az árkokra szükség?

A Gödszigeti, Harmat, Nárcisz, Tulipán utcák mind úgynevezett gerincutak, amik majd aszfaltozásra kerülnek. Az árkok kialakítása ezt a majdani aszfaltozást előzte meg, úgy, hogy közel ’s távol nem látni, hogy az érintett útszakaszokon a tervezett aszfaltozás mikor valósulna meg.

A közhiedelemmel ellentétben nem szikkasztó árkokról beszélhetünk, hanem párologtatókról, amik egy zárt rendszert képeznek. Azaz a felgyülemlett víz belőlük párolgás útján távozik, így akadályozná meg az autókról származó vegyi anyagok, olaj stb. esetleges vízbázisba jutását.

E zárt technológiának és a láthatóan alultervezett árkoknak köszönhetően olyan problémák alakulnak és már alakultak is ki, mint: pangó víz, balesetveszély, szúnyogdömping, kellemetlen szagok, a túlcsorduló csapadék ingatlanokba folyása az árkokban felgyülemlő káros anyagokkal együtt.

Így az árkok a környezetvédelmi céljuknak sem felelnek meg.

Miért kellett volna körültekintőbben nekifutni egy ilyen projektnek?

Megelőző kutatómunka is alátámasztotta volna, hogy más típusú csapadékvíz-elvezetési rendszer is kialakításra kerülhetett volna. Példaként említenénk a szomszédos települést Szigetmonostort, akik hasonló vízbázis besorolással rendelkeznek mint Surány, de közelebbi példát is hozhatnánk, például a Galamb utca és Rózsa utca sarkán található elvezető rendszert.

A beruházás első szakaszát, az „útban lévő” fák, zöldfelületek felszámolását is érdemes lett volna minimalizálni, hiszen ezek a növények összehasonlíthatatlanul több vizet párologtatnak el, szívnak fel, mint egy párologtató árok, egyéb jótékony hatásaikról nem is beszélve, mint a talaj megkötése, ezzel gátolva az árkok homokkal való feltöltődését.

A katasztrófavédelem vízjogi létesítési engedélyének “Előírások”/7-es pontja is írja: vízjogi engedély , “műtárgyakat úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, karbantartása, tisztítása a megvalósítás után biztosítható legyen.”

Kinek a felelőssége ezen árkok tisztítása?

Önkormányzat? Lakosság?

A katasztrófavédelem előírásai (vízjogi engedély) miatt a tisztítás, karbantartás a kis létszámú (3fő) önkormányzati apparátust feleslegesen megterhelné!

Amennyiben az ÁNTSZ-től minap érkezett állásfoglalás helytálló, az árkok tisztán tartása az ingatlantulajdonosok feladata.

Ezt támasztja alá az a júniusi helyi rendelet módosítás is, ami elfogadásra került: 9-2019.(V.29)Közösségi együttélés R.

Az augusztus 12-én megtartott testületi ülésen Németh Miklós polgármester a következőket mondta: Az ingatlanok előtti közterületek, így az árkok tisztán tartása mindig is az ingatlan tulajdonosának feladata. Arra a kérdésre, hogy milyen módon oldhatná meg egy tulajdonos a felgyülemlett, bűzlő, rothadó lé eltávolítását, a következőket mondta: Ha a katasztrófavédelem látta az építményt, akkor hozathatnak zagyszivattyút, és kiszippantják. Addig nem történik semmi. Arra a kérésünkre, hogy erről részletesen tájékoztassák a lakosságot, nem kaptunk egyértelmű ígéretet.

A jövőben min tudunk változtatni?

  1. Nem kell minden pályázaton elindulni!
  2. De ha már indulunk, akkor fontos a körültekintőbb megelőző felmérés, és hatástanulmány készítése.

Az ehhez hasonló beruházások nem hasznosak a településnek, rövid és hosszútávon is inkább kárt okoznak. Az önkormányzati önrész okosabb felhasználásával valódi értéket teremthetünk, elkerülve, hogy a pénzeink elpárologjanak a semmibe.

Kökény Ákos